Alapszabály
MAGYAR TAEKWONDO SZÖVETSÉG
1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.
A L A P S Z A B Á L Y
I.
ÁLTALÁNOS
1.§
1. A Magyar Taekwondo Szakszövetség (a továbbiakban Szakszövetség) a Magyar Köztársaságban működő, a Taekwondo sportágban sporttevékenységet folytató jogi személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a Taekwondo sportágat irányító, önkormányzati elven alapuló, közhasznú szervezetként tevékenykedő országos sportági szakszövetség, amelyben a sportolók, a szöuli központú, a Sportaccord és a NOB által elismert WTF Taekwondot gyakorolják. A Szakszövetség működését a sportról szóló 2004. évi I. törvény, illetőleg a Nemzetközi Sportszövetségek (WTF, ETU) alapszabályai alapján fejti ki.
2. A szakszövetség tevékenysége során ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban - különösen a sportról szóló 2004. évi I. törvényben – meghatározott feladatokat.
3. A Szakszövetség tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak.
4. A Szakszövetség tagja a Világ Taekwondo Szövetségnek (World Taekwondo Federation / WTF) és az Európai Taekwondo Szövetségnek (European Taekwondo Union / ETU), melyek alapszabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el.
5. A Szakszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.
6. A Szakszövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján, illetve honlapján megjelenítve nyilvánosságra hozza.
2.§
1. A Szakszövetség neve: MAGYAR TAEKWONDO SZÖVETSÉG (angolul: Hungarian Taekwondo Federation).Rövidített neve: MTKDSZ
2. A Szakszövetség székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3.
3. A Szakszövetség működési területe: Magyarország
4. A Szakszövetség képviselője: Patakfalvy Miklós
5. Az alapítás éve: 1996.
A Magyar Taekwondo Szakszövetség jogutódja az 1990. március 10.-én alakult és a Fővárosi Bíróság által 1980. sorszám alapján, 1989. május 16.-án nyilvántartásba vett Magyar WTF Taekwondo Szövetségnek.
6. A Szakszövetség működése felett a törvényességi felügyeletet a 2004. évi I. törvény 27.§ (1) bekezdése alapján az ügyészség gyakorolja.
3.§
1. A Szakszövetség emblémája:
Magyar Taekwondo Szakszövetség,
Fehér ¾ kör alapon, Magyar Taekwondo Szövetség, illetve Hungarian Taekwondo Federation szöveges keretben – ahol a Taekwondo nagyobb betűkkel és csak egyszer szerepel – kívül az angol elnevezés, kicsit kisebb betűkkel, belül a magyar, kicsit nagyobb és vastagabb betűkkel található. Középen, a háttérben Magyarország hivatalos, fekete-fehér címere foglal helyet. A címeren rajta, piros-fehér-zöld kontúrral, baloldalon, egy rúgó, jobb oldalon egy védekező, stilizált emberi alak áll. A címer és a stilizált alakok alatt, egyenes vonalban, a Taekwondo koreai betűkkel – három koreai írásjel - található. Valamennyi felirat fekete színnel.
2. A Szakszövetség pecsétje:
Magyar Taekwondo Szakszövetség
Kör alapon, keretezve középen a Magyar Köztársaság hivatalos címere foglal helyet, melynek két oldalán a címer felé forduló, két rúgó emberi alak áll, a címer fölött a Világ Taekwondo Szövetségének rövidítése latin betűvel, alatta a Taekwondo rövidítése koreai betűkkel található. A címert a Magyar Taekwondo Szövetség felirat keretezi.
II.
A Szakszövetség célja és feladatai
4.§
A Szakszövetség célja a Taekwondo sport, mint közhasznú tevékenység népszerűsítése, fejlesztése, továbbá a Szakszövetség a Magyar Köztársaság területén ellátja a sportról szóló 2004. évi I. törvényből adódó feladatait, így közreműködik az abban meghatározott sportfeladatok ellátásában, szervezi és irányítja a Taekwondoban folyó tevékenységet, képviseli a magyar Taekwondo és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.
A Szakszövetség a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szakszövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti, aki elfogadja és betartja a Szakszövetség szabályait.
A Szakszövetség feladatai
1. A Szakszövetség alapvető feladatának ellátása során:
a) szabályzatok kiadásával biztosítja a sportág rendeltetésszerű működését,
b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítja a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezi a sportág versenyeit (pl. országos bajnokság, nyílt magyar bajnokság, magyar kupa stb.), meghatározza a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkőzéseken való részvétel szabályait,
c) részt vesz a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezi, a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban,
d) működteti a nemzeti válogatott kereteket, elősegíti a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken,
e) meghatározza a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás nevelés fejlesztését is) és gondoskodik ezek megvalósításáról,
f) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek, a MOB és annak szakmai tagozatai, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben,
g) az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,
h) meghatározza a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodik annak végrehajtásáról,
i) ellenőrzi az adott sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását.
j) gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek,
k) megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külföldi, valamint a külföldi versenyzők Magyarországon történő versenyzéséhez,
l) a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol,
m) érvényesíti a doppingtilalmat,
n) meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket,
o) ellátja a sportág fogyatékosok sportjával összefüggő feladatait, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni,
p) ellátja a sportág szabadidős sporttevékenységgel összefüggő feladatait is, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni.
r) a sportág céljainak elérése érdekében – összhangban a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakkal – a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve – a Sportról szóló törvény 36–37. §-ában meghatározott módon – a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.
2. A sportág rendeltetésszerű működése érdekében a Szakszövetség megalkotja az alábbi működésével és a sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat:
a) szervezeti és működési szabályzat
b) versenyszabályzat,
c) igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, amely tartalmazza a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai és etikai előírásokat is, kiemelt figyelemmel a kiskorú versenyzőkre,
d) sportfegyelmi szabályzat,
e) a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzat,
f) doppingszabályzat,
g) gazdálkodási, pénzügyi szabályzat, amely tartalmazza az állami sportcélú támogatások e törvénynek, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályoknak és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletnek megfelelő felhasználására vonatkozó előírásokat is,
h) a sportszakemberek képesítési követelményeit és feladatait tartalmazó szabályzat.
III.
A Szakszövetség tagsága
A Szakszövetség tagjai
5.§
A Szakszövetségnek tagja lehet minden, a (WTF) Taekwondo sportág versenyrendszerében résztvevő sportszervezet és sportiskola, valamint utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány.
Tagsági jogviszony keletkezése
6.§
1. A Szakszövetségi tagság felvétellel (tiszteletbeli tagok esetében választással) történik.
2. A Szakszövetség tagjai tagfelvételi kérelmüket írásban a Szakszövetség Elnökségénél nyújthatják be. A sportágban tevékenykedő sportszervezetek és sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet és a sportiskola, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány magára nézve kötelezőnek elfogadja a szakszövetség alapszabályát.
3. Tagfelvételi kérelmek ügyében az Elnökség dönt. A tagfelvétel elutasító határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.
4. A Szakszövetségbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes.
5. A Szakszövetség tagjairól a Szakszövetség hivatala nyilvántartást vezet.
6. A Szakszövetség tagjai évi rendszerességgel tagdíjat fizetnek. Ezek mértékét évente az Elnökség határozza meg. A tagdíjat minden adott év január 31-ig kell befizetni a Szakszövetség bankszámlájára.
A tagsági viszony megszűnése
7.§
1. A tagsági viszony megszűnik:
- a. kilépéssel,
- b. törléssel,
- c. kizárással,
- d. a szervezet jogutód nélküli megszűnésével.
2. A tag a Szakszövetségből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet.
3. Azzal a taggal szemben, amely a szövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi, tagsági viszonyból eredő – pl. tagdíjfizetési - kötelezettségeit nem teljesíti, megszegi, hatáskörét túllépi, a szövetség fegyelmi bizottsága által lefolytatott vizsgálat keretében fegyelmi szankciót alkalmazhatnak, vagy különösen indokolt esetben kizárhatják a tagok közül.
Az eljárás lefolytatásának szabályait a szakszövetség fegyelmi szabályzata tartalmazza.
4. Annak a tagnak a tagsági jogviszonya, aki tagdíjfizetési kötelezettségének az adott év január 31-ig nem tesz eleget, tagsági jogviszonya automatikusan felfüggesztődik (az alapszabályban meghatározott jogait nem érvényesítheti). A tagot tagdíj nem fizetés esetén kötelezettsége teljesítésére (30 napos határidővel) írásban fel kell szólítani, amennyiben a felszólítás eredménytelen, vele szemben sportfegyelmi eljárást kell lefolytatni.
5. Törléssel szűnik meg a tagsági jogviszony, ha a tag jogutód nélkül szűnt meg, illetve abban az esetben, ha sportágban versenytevékenységet nem folytat azáltal, hogy versenyszakosztályát megszünteti, vagy más jogi személy részére átadja.
6. Törlést, vagy kizárást kimondó határozat ellen az Elnökségnél lehet fellebbezni, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül. A fellebbezésnek halasztó hatálya van, azonban az Elnökség döntéséig a tag tagsági jogviszonya felfüggesztődik.
A Szakszövetség tiszteletbeli elnöke
8.§
Tiszteletbeli elnök megválasztása az Elnökség hatásköre, melyet a soron következő Közgyűlésnek kell jóváhagyni.
IV.
A tagok jogai és kötelezettségei
A tagok jogai és kötelezettségei
9.§
1. A Szakszövetség tagjának jogai:
Amennyiben a tag eleget tesz az Alapszabályban rögzített kötelezettségeinek, küldött képviselője révén
- a./ részt vehet a Szakszövetség tevékenységében és rendezvényein,
- b./ részt vehet a Szakszövetség Közgyűlése határozatainak meghozatalában,
- c./ a tag képviselője választható a Szakszövetség szerveibe,
- d./ észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szakszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban.
2. A tagok kötelezettségei:
- a./ a Szakszövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, a Közgyűlés, valamint az Elnökség határozatainak betartása, illetve betartatása,
- b./ a Szakszövetség fejlődésének és eredményességének elősegítése,
- c./ a Szakszövetség célkitűzéseinek elősegítése,
- d./ a Taekwondo népszerűsítése,
- e./ a Szakszövetség érdekeinek az egyéni érdekek elé helyezése,
- f./ a tagdíjak fizetése, illetve egyéb vállalt kötelezettségek teljesítése.
- g./ a sportág versenyrendszerében való tényleges részvétel.
A Szakszövetség támogatói, tiszteletbeli címek
10.§
A Szakszövetség támogatói
A Szakszövetségnek támogatója lehet minden olyan magánszemély vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely a Taekwondo sportágat erkölcsileg vagy anyagilag támogatja és a Szakszövetség Alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja.
Tiszteletbeli címek
A Szakszövetség tiszteletbeli címekkel jutalmazhatja azokat a magán személyeket, akik kimagasló tevékenységükkel a Taekwondo célkitűzéseinek, feladatainak megvalósítását huzamosabb ideig eredményesen segítették elő, illetőleg erkölcsi vagy anyagi támogatásukkal, szakmai hozzáértésükkel kiemelkedően támogatják az MTKDSZ tevékenységét.
A Szakszövetség tiszteletbeli elnökének és támogatóinak jogai és kötelezettségei
11.§
1. A tiszteletbeli elnök és a támogatók jogai:
- a. tanácskozási joggal vehetnek részt a Szakszövetség Közgyűlésén,
- b. javaslatot tehetnek, véleményt nyilváníthatnak a Szakszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,
- c. javaslatokat tehetnek a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit, valamint a sportágat érintő kérdésekben.
2. A tiszteletbeli elnök és a támogatók kötelezettségei:
- a. a Szakszövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, a Közgyűlés, valamint az Elnökség határozatainak betartása, illetve betartatása,
- b. a sportág népszerűsítése.
- c. a vállalt hozzájárulás biztosítása.
12.§
Vitás ügyek
A Szakszövetség tagjai kötelesek a Szakszövetség hatáskörébe tartozó vitás ügyeiket elsősorban a Szakszövetség keretein belül rendezni.
V.
A Szakszövetség szervezete
13.§
1. A Szakszövetség szervezeti felépítése, szervei:
- a. Közgyűlés,
- b. Rendkívüli Közgyűlés
- c. Ügyintéző és képviseleti szerv (Elnökség)
- d. Ellenőrző Testület
- e. Bizottságok
2. A képviselő és ügyvivő testületek bizottságai:
- a. A Közgyűlésnek közvetlenül alárendelten működik az Ellenőrző Testület.
- b. Az Elnökség irányításával működik a Fegyelmi- és Etikai Bizottság, valamint a Szakszövetség állandó bizottságai.
- c. Az Elnökség speciális, illetve egyedi feladatok elvégzésére " ad hoc " bizottságokat hozhat létre.
3. Az egyes szervezeti egységek egymáshoz való viszonyát, feladat- és hatáskörét az Alapszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg igazodva a képviselő és ügyvivő testületek működési rendjéhez.
VI.
A Szakszövetség Közgyűlése
14.§
1. A Szakszövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyen a tagok az alapszabályban meghatározottak szerinti képviselettel rendelkeznek.
2. A Közgyűlést a Szakszövetség által nyilvántartott tagok alkotják.
3. Az a sportszervezet, ahol a szakosztálylétszám meghaladja az 50 főt, további egy küldöttet delegálhat, minden újabb 50 fő után plusz 1 főt delegálhat szavazati joggal a Küldöttgyűlésbe, feltéve, ha kötelezettségeiknek (tagdíjbefizetés és tagnyilvántartó leadása) igazoltan eleget tettek. A különböző feltételek többszöri fennállása esetén is, legfeljebb három fő képviselhet szavazati joggal egy sportszervezetet a Küldöttgyűlésen.
4. Abban az esetben, ha a Szakszövetség Közgyűlésének valamelyik tagja a szavazáson nem tud jelen lenni, legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban köteles bejelenteni, és meghatalmazással igazolni azt a személyt, aki a szavazati jogot gyakorolja. Ugyancsak írásban kell jelezni, hogy a meghatalmazott képviselő a szövetségben bármilyen tisztségre jelölhető. Az Elnökség tagja szavazati joggal csak akkor rendelkezik, ha tag küldöttje. Valamennyi tag valamennyi küldöttje csak és kizárólag egy szavazati joggal rendelkezhet.
5. A küldöttek szavazati jogosultságát a Közgyűlés helyszínén, annak megnyitását megelőző egy órában ellenőrzi az Elnökség által megbízott Mandátumvizsgáló Bizottság, a küldöttek helyszínen leadott megbízó levele és a szövetségi nyilvántartás alapján.
6. A Szakszövetség közgyűlése nyilvános.
7. A Közgyűlésre tanácskozási joggal meg lehet hívni a legfelsőbb sportvezetés képviselőit.
8. A Közgyűlést évente legalább egyszer, legkésőbb május 30.-ig kell összehívni. Az összehívásról az Elnökség gondoskodik. A Közgyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről legalább 15 nappal előbb értesíteni kell a tagokat.
9. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, amely az eredeti napirendi pontok vonatkozásában, a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes.
10. A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé. A Szakszövetség rendes Közgyűlésének az alábbi napirendi pontokat kötelezően tartalmaznia kell:
- a. a Szakszövetség tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása,
- b. az Ellenőrző testület írásbeli beszámolójának elfogadása,
- c. a számviteli törvény szerinti pénzügyi beszámoló jóváhagyása,
- d. a költségvetés és a mérleg jóváhagyása,
- e. a Közhasznúsági jelentés elfogadása,
- f. a következő év szakmai és pénzügyi tervének elfogadása
- g. a Szakszövetség tagjai, vagy az Elnökség által beterjesztett javaslatok.
11. A 10/g. pontban említett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább négy héttel benyújtották az Elnökséghez. Az e határidő után beterjesztett javaslatok, fellebbezések csak akkor tárgyalhatók, ha azt a Közgyűlés kétharmados többsége megszavazza.
15.§
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1. az Alapszabály elfogadása és módosítása,
2. a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása,
3. az előző évre vonatkozó szakmai beszámolók, az előző évi pénzügyi beszámoló és mérleg, a tárgyévi költségvetés tervezete, valamint a szakmai terv elfogadása.
4. az Ellenőrző Testület beszámolójának (írásbeli) elfogadása. Ennek hiányában a Közgyűlés a számviteli törvény szerinti pénzügyi beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.
5. az ügyintéző és képviseleti szerveinek (különösen a szövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenőrző testület elnökének és tagjainak) megválasztása, és visszahívása,
6. a közhasznúsági jelentés elfogadása,
7. a tiszteletbeli elnöki cím adományozásának jóváhagyása,
8. a Szakszövetség más szervezettel való egyesülésének, szétválásának, vagy önkéntes megszűnésének kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról, ez utóbbiakra a Közgyűlés csak akkor jogosult, ha a Szakszövetség képes a bármilyen jogcímen fennálló tartozásainak kiegyenlítésére,
9. a Szakszövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása,
10. gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való részvételről szóló döntés,
11. a szakszövetség sportági szövetséggé való átalakulásának kimondása,
12. a tagfelvétel, valamint kizárás kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása,
13. a Szakszövetség - más szerv hatáskörébe nem utalt - szabályzatainak megállapítása és módosítása,
14. mindazok a kérdések, amit a 2004. évi I. törvény, más jogszabály, illetve az Alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal, illetve amelyeket a Közgyűlés saját hatáskörébe von.
16.§
1. A Közgyűlésen a Szakszövetség elnöke, távollétében az általa kijelölt elnökségi tag elnököl. Kijelölés hiányában a legidősebb elnökségi tag elnököl.
2. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, aminek vezetésére jegyzőkönyvvezetőt, hitelesítésére pedig két tagot kell felkérni.
3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az esemény helyét, idejét, valamint a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat.
4. A Közgyűlés jegyzőkönyve a helyszínen történő hang, illetve videó rögzítés alapján is készülhet. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenlévők jegyzékét (jelenléti ívet) is.
17.§
A Közgyűlésen személyi kérdésekben titkos, minden más esetben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (ezen a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének egybehangzó szavazatát kell érteni) történik a határozathozatal. Bármely témakörben elrendelhető titkos szavazás, ha azt a közgyűlésen jelen lévő szavazati joggal rendelkezők legalább 30 %-a kéri.
18.§
1. Minden 4. év rendes Közgyűlése egyben vezetőségválasztó Közgyűlés is.
2. A Szakszövetség Elnöksége 5 főből áll, élén az elnökkel. Az Ellenőrző Testület 3 főből áll.
3. Az Elnökséget és az Ellenőrző Testületet is 4 éves időtartamra kell megválasztani.
19.§
A Szakszövetség rendkívüli közgyűlése
1. A Rendkívüli Közgyűlést az Elnökség, vagy az elnök hívhatja össze.
2. Az Elnökség köteles összehívni a Rendkívüli Közgyűlést, ha azt a bíróság rendeli el, vagy valamely felügyeleti szerv, vagy a tagok legalább egyharmada, illetve az Ellenőrző Testület, az ok és a cél megjelölésével, írásban kéri.
3. Abban az esetben, ha két közgyűlés közötti időszakban az elnökség tagjainak száma 3 fő alá csökken, illetve a Szakszövetség elnöke megbízatásáról lemond, vagy feladatát tovább ellátni nem képes, új elnökségi tagok, illetve elnök megválasztása céljából 30 napon belül Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.
4. Az új elnök megválasztása miatt összehívott Rendkívüli Közgyűlésig, az Elnökség által kijelölt elnökségi tag látja el az ügyvezető elnöki feladatokat, de munkaviszonyt nem keletkeztethet, illetve nem szüntethet meg, kötelezettséget a Szakszövetség költségvetésének terhére csak az elnökség jóváhagyásával vállalhat.
5. Abban az esetben, ha az Ellenőrző testület taglétszáma egy főre fogyatkozik, ugyancsak össze kell hívni a Rendkívüli Közgyűlést.
20.§
Az Elnökség megválasztása
1. A választás előtt jelölőlista felállítása szükséges. A jelölőlistára kerülés nyílt szavazással történik.
2. Az elnök, az elnökségi tagok és az Ellenőrző Testület tagjainak megválasztása titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel (50% + 1 fő) történik. Egy jelölt esetén nyílt szavazás tartható. Több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges számú szavazatot, újabb fordulót kell tartani, amelyben már csak a 2 legtöbb szavazatot kapott jelölt vehet részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztásához szükséges szavazatot meg nem szerzi.
3. Az Elnökség és az Ellenőrző Testület tagjainak felkerülése a jelölőlistára történik
a. a már megválasztott elnök javaslata alapján,
b. nyílt szavazással a küldöttek javaslata alapján.
4. Az elnökségi tagok megválasztása esetében, ha több jelölt közül az első fordulóban a megválasztható elnökségi tagok számánál kevesebb jelölt van, vagy egy sem kapta meg a megválasztásához szükséges számú szavazatot, az üresen maradt helyekre újabb szavazási fordulót kell tartani. Ennek menete a következők szerint történjék: a szavazólapra már csak az üresen maradt helyek száma arányában (3 üres helyig + 2 fő, 3 üres hely fölött + 3 fő) kerülhetnek jelöltek az első fordulóban legtöbb, de a megválasztásukhoz elégtelenszavazatot kapottak közül.
5. A Közgyűlés választási munkájának elősegítése érdekében Mandátumvizsgáló, Jelölő és Szavazatszámláló Bizottságot kell létrehozni. A bizottságok három főből (1 elnök és 2 tag) állnak. A bizottságok tagjaira az elnök tesz javaslatot.
VII.
A Szakszövetség Elnöksége
21.§
1. Két Közgyűlés közötti időszakban a Szakszövetség tevékenységét az Elnökség irányítja.
2. A Szakszövetség rendes és Rendkívüli Közgyűlését szükség szerint összehívja.
3. Az Elnökségnek beszámolási kötelezettsége van a Közgyűlés előtt. Az Elnökség határozatai, a Közgyűlés és az Ellenőrző Testület kivételével, kötelező érvényűek a Szakszövetség minden testülete és az egész tagsága számára.
4. Az Elnökség választja, és az elnök nevezi ki a szövetségi kapitányt, az állandó, valamint az " ad hoc " bizottságok vezetőit.
5. Az Elnökség tagjai:
- a. elnök,
- b. tagok (4 fő).
6. Az Elnökségnek csak olyan felnőtt korú magyar állampolgár, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság jogerősen nem tiltott el a közügyek gyakorlásától.
7. Az Elnökségnek csak büntetlen előéletű, a fenti kitételeknek megfelelő személy lehet a tagja.
8. Az Elnökség a Szakszövetség elvi irányító testülete. Ennek során:
a./ elkészíti és határoz:
- -a szakmai irányelvekben és követelményrendszerben, felkészítési programokban,
- -a bizottságok kialakításában,
- -a saját és a bizottságok ügyrendjében, munka- és ülésterve elfogadásában,
- -hazai és nemzetközi versenyeken való részvétel feltételeiről,
- -a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Nyilvántartási-, Igazolási és Átigazolási Szabályzat, Sportfegyelmi Szabályzat, Gazdálkodási,- Pénzügyi- és Munkaügyi Szabályzat, Dopping Szabályzat, Versenyszabályzat, Képesítési Szabályzat, valamint a Vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzat elkészítéséről és elfogadásáról. Szükség esetén a Közgyűlés bármelyik szabályzatot felülbírálhatja.
b./ dönt:
- -a szövetségi kapitány és a válogatott keretek edzőinek személyéről,
- -a bírók minősítéséről - a Bírói Bizottság javaslata alapján,
- -a nemzetközi versenynaptárban szereplő és más külföldi kiutazások személyi kérdéseiről a válogatott keretek esetében,
- -a bajnokságok, versenyek, edzőtáborok lebonyolításának feltételeiről,
- -a bizottságok vezetőinek személyéről,
- -az állami támogatás felosztásáról,
- -a Szakszövetség rendelkezésére álló anyagi eszközökből az ösztönzési, illetve jutalmazási keretek felhasználásáról,
- -a Szakszövetséghez tartozó sportszervezetek, működésének engedélyezéséről,
- -az edzői engedélyek kiadásáról,
- -óvási és fellebbezési ügyekben (másodfokon),
- -minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
c./ állást foglal:
- -azokban a szervezeti és szakmai kérdésekben, amelyekben állami és önkormányzati hatóság, illetve szerv, vagy más testnevelési és sporttevékenységet folytató szervek is érdekeltek és a döntés joga nem a Szakszövetséget illeti meg.
d./ javaslatot tesz:
- -a Szakszövetség fejlesztésével kapcsolatos bármely kérdésben,
- -személyi kérdésekben,
- -a Szakszövetség érdekében kifejtett tevékenységért adományozandó állami kitüntetésekre, és egyéb elismerésekre,
- -a mesteredzői cím odaítélésére.
e./ együttműködik:
- -a MOB-bal és szervezeteivel,
- -a testnevelésben és sportban érdekelt más állami szervekkel, szervezetekkel.
f./ képviseli:
- -a Szakszövetség érdekeit a hazai és nemzetközi sportszervezetekben,
- -a Szakszövetség érdekeit más fórumok előtt is.
g./ ellenőrzi:
- - a Szakszövetségre vonatkozó rendelkezések, jogszabályok betartását,
- - a bizottságok munkáját,
- - a tisztségviselők és szakemberek munkáját,
- - a Szakszövetséghez tartozó tagok, illetve azok szakosztályai működésének szakmai és szervezeti minőségét,
- - végrehajtja, ill. végrehajtatja a Közgyűlés által jóváhagyott rendelkezéseket,
- - és végrehajtja a szakosztályok nyilvántartásba vételét.
9. Az Elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
- a. számviteli beszámolót,
- b. költségvetési támogatás felhasználását,
- c. vagyonfelhasználásra vonatkozó kimutatást,
- d. cél szerinti juttatások kimutatását,
- e. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékéig,
- f. A Szakszövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét
- g. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót
10. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet.
11. Az Elnökség másodfokon általános fegyelmi jogkört gyakorol a Fegyelmi Szabályzat, valamint a Taekwondo etikai szabályai alapján.
12. Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként - éves ülésterv alapján - legalább évi 12 alkalommal, illetve szükség szerint ülésezik.
13. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök vagy az Elnökség tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt írásban kéri.
14. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről, az előterjesztések megküldésével, legalább egy héttel az ülés időpontját megelőzően értesíteni kell az elnökség tagjait, illetve az Ellenőrző Testület tagjait, és a meghívottakat. Sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható.
15. Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést 7 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában a jelenlévők számára való tekintet nélkül határozatképes.
16. Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza szavazategyenlőség esetén, az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében ez a jog az ülést levezető elnökségi tagot illeti meg. Bármely elnökségi tag indítványára az elnökség határozatát tikos szavazással hozza meg.
17. Az elnökség ülései nem nyilvánosak, ha az ülés témája személyiségi, vagy adatvédelmi jogot érint.
18. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetve a hozott határozatokat.
19. Az elnökség nyilvántartást vezet a közgyűlés, illetve az elnökség döntéseinek tartalmáról, időpontjáról, hatályáról, a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számarányáról.
20. A közgyűlés és az elnökség döntéseit az érintettekkel 15 napon belül írásban közli, és körlevélben hozza az illetékesek tudtára.
21. Az elnökség a Szakszövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést az érintettek, illetve az illetékesek számára, a Szakszövetség elnökének, illetve elnökségének tudtával, az igény bejelentését követő egy héten belül köteles biztosítani.
22. A Szakszövetség működésének módjáról, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról, illetve beszámolói közlési módjáról szórólapokon, plakátokon, interneten és a Szakszövetség székhelyén levő hirdetőtáblán történő elhelyezés útján tájékoztatja a nyilvánosságot.
A Szakszövetség vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályozás
22.§
1. Az Elnökségi határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b. pont) valamint élettársa/továbbiakban együtt: hozzátartozó / a határozat alapján
- a. kötelezettség, vagy felelőssége alól mentesül, vagy
- b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szakszövetség cél szerinti juttatásai keretében bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szakszövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján, - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
2. Nem lehet a Szakszövetség felügyelő szervének elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
- a. az Elnökség elnöke vagy tagja.
- b. a Szakszövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
- c. a Szakszövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szakszövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
- d. az a-c pontokban meghatározott személvek hozzátartozója.
4. A Szakszövetség vagy a Szakszövetség kiemelkedően közhasznú szervezeti jogállásának megszűntét követően két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személv, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Ellenőrző Testület
23.§
1. A Szakszövetség gazdasági és pénzügyi működésének és vagyonkezelésének ellenőrzését az Ellenőrző Testület látja el.
2. A Bizottság három (elnök és két tag) tagját 4 éves időszakra a Közgyűlés választja meg. A bizottság munkáját a bizottság elnöke irányítja. A bizottság feladatainak ellátása érdekében külső szakembereket is igénybe vehet.
3. Az Ellenőrző Testület csak a Közgyűlésnek van alárendelve, és tagjait csak az hívhatja vissza.
4. Az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai a Szakszövetségben más tisztséget nem vállalhatnak, illetőleg nem lehetnek egymásnak, illetve a Szakszövetség bármely tisztségviselőjének és alkalmazottjának hozzátartozója.
5. A Testület éves ellenőrzési terv alapján köteles a Szakszövetség gazdálkodását és vagyonkezelését felülvizsgálni és arról, a Közgyűlésen beszámolni.
6. Szabálytalanság észlelése estén jelentést kell tennie az Elnökség, a Közgyűlés, illetve szükség esetén a felügyeleti szervek felé, ha arról szerez tudomást, hogy:
- a. a Szakszövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy
- b. a Szakszövetség vagy a Szakszövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
- c. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
7. A Testület kérelmére, szükség esetén, 30 napon belül Rendkívüli Elnökségi ülést vagy Közgyűlést kell összehívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Testület jogosult.
8. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
9. A Testület elnöke vagy tagja tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein.
10. A Testület üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer kell összehívni.
11. Ha a Testület létszáma egy főre csökken az Elnökség köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni.
12. Az Ellenőrző Testület feladatai:
- a. a Szakszövetség pénz-és vagyonkezelésének vizsgálata,
- b. a sportági szakszövetségek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
- c. az éves gazdálkodásról szóló elnökségi beszámoló felülvizsgálata,
- d. a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
- e. a Szakszövetség vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések ellenőrzése.
13. Az Ellenőrző Testület az ügyrendjét maga állapítja meg, képviseletében az Ellenőrző Testület elnöke jár el.
14. Az Ellenőrző Testület tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Szakszövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szakszövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
VIII.
A Szakszövetség elnöke
24.§
1. A Szakszövetség Elnöksége élén az elnök áll, akit a Közgyűlés választ meg 4 éves időtartamra.
2. A Szakszövetség elnöke megválasztását követően feladatát, a közgyűlés döntése szerint, szerződéses jogviszony (megbízás vagy munkaviszony) keretében látja el. Amennyiben az elnök feladatát munkaviszony keretében látja el, az elnököt érintő munkáltatói jogokat – a jogviszony létrehozása és megszüntetése kivételével - az Elnökség gyakorolja.
Az elnököt tevékenységéért méltó tiszteletdíj, illetve munkabér illeti meg.
3. A Szakszövetség elnöke, önálló képviseletre jogosult vezetője a Szakszövetségnek, melynek keretében:
- a. vezeti és szervezi az Elnökség munkáját,
- b. intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
- c. összehívja és vezeti az Elnökség üléseit,
- d. megbízza, illetve kinevezi a főtitkárt, a bizottságok vezetőit és a szövetségi kapitányt,
- e. általános felügyeletet gyakorol a - a Fegyelmi Bizottság kivételével - bizottságok felett,
- f. munkáltatói jogkört gyakorol a Szakszövetség alkalmazottai felett,
- g. két elnökségi ülés között eljár az Elnökség nevében, erről a soros üléseken beszámol,
- h. összehívja a Szakszövetség Közgyűlését,
- i. beszámol a Közgyűlés, továbbá az Elnökség felé,
- j. képviseli a Szakszövetséget a nemzeti és nemzetközi kapcsolatokban,
- k. képviseli a Szakszövetséget harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok, szervezetek előtt,
- l. együttműködik az illetékes állami és társadalmi szervekkel,
- m. kötelezettségeket vállal a Szakszövetség költségvetésének terhére,
- n. aláírási jogkört gyakorol,
- o. szükség szerint tájékoztatja a sajtót.
4. A Szakszövetség elnöke felelős a Szakszövetségre vonatkozó jogszabályok betartásáért és a Közgyűlés által meghatározott feladatok, irányelvek, állásfoglalások érvényesítéséért.
5. Az Elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén, írásos megbízás alapján az általa kijelölt elnökségi tag teljes jogkörében helyettesíti az ügyrend szerint.
IX.
A Szakszövetség főtitkára
25.§
1. Az elnökség által pályázat vagy jelölés útján választott tisztségviselő. Feladatát szerződéses jogviszony (megbízás vagy munkaviszony) keretében látja el. A főtitkár a Szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között irányítja.
Amennyiben a főtitkár feladatát munkaviszony keretében látja el, az őt érintő munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja.
A főtitkárt tevékenységéért megbízási díj, vagy munkabér illeti meg.
2. A Szakszövetség főtitkára állandó meghívottja az elnökségi üléseknek és - az Ellenőrző Testület és a Fegyelmi Bizottság kivételével - tanácskozási joggal részt vehet a Szakszövetség minden testületének ülésén.
3. A Szakszövetség főtitkárának tevékenységét az elnök irányítja.
4. A Szakszövetség főtitkára:
- a. irányítja a Szakszövetség adminisztratív tevékenységét, és az ügyrendben meghatározottak szerint vezeti a Szakszövetség ügyviteli munkáját, előkészíti az országos értekezleteket és egyéb jelentős eseményeket,
- b. elkészíti az Elnökség munkatervét, javaslatot tesz az elnökségi ülések napirendi pontjaira, ellenőrzi a határozatok, döntések, utasítások végrehajtását.
- c. vezeti, és naprakészen tartja az Elnökségi döntések gyűjteményét,
- d. elkészíti az éves költségvetési tervet, és a költségvetési beszámolót, a közhasznúsági jelentést,
- e. általános felügyeletet gyakorol a - a Fegyelmi Bizottság kivételével - bizottságok felett,
- f. tevékenységéről beszámol az elnök, az Elnökség és a Közgyűlés felé,
- g. gondoskodik a versenyzők, szakvezetők szükség szerinti iskolai vagy munkahelyi kikéréséről,
- h. szükség szerint tájékoztatja a sajtót.
5. A Szakszövetség főtitkára felelős a Szakszövetségre vonatkozó jogszabályok betartásáért az elnök, az Elnökség és a Közgyűlés által hozott döntések, meghatározott feladatok, gyakorlati megvalósításáért, irányelvek, állásfoglalások érvényesítéséért.
X.
Elnökségi tagok
26.§
1. A Szakszövetség elnökségi tagjait (5 fő) a Közgyűlés választja meg 4 éves időtartamra. Funkciójukból csak a Közgyűlés hívhatja vissza.
2. Véleményt nyilvánítanak, javaslatokat tesznek a Szakszövetséget érintő kérdésekben.
3. Képviselik a Szakszövetség érdekeit.
4. Tevékenységüket a kapott, illetve a vállalt feladatok határozzák meg.
5. Az Elnökség ülésein szavazati joggal rendelkeznek.
6. Az elnök megbízása alapján bármelyik elnökségi tag helyettesítheti az elnököt és eljárhat az elnök jogkörében, az elnök erre vonatkozó megbízásának megfelelően.
XI.
Bizottságok
27.§
1. Az Elnökség munkáját speciális feladatokra szerveződött bizottságok segítik. A bizottságok - a Fegyelmi Bizottság kivételével - az Elnökségnek alárendelten, az elnök és a főtitkár általános felügyelete mellett működnek.
2. Vezetőiket az Elnökség tagjainak javaslata alapján az elnök bízza meg meghatározatlan időre. Új Elnökség választása esetén a bizottságokat meg kell erősíteni funkciójukban.
3. A bizottságok létszámára és tagjaira a bizottságok vezetői tesznek javaslatot, és az Elnökség hagyja jóvá.
4. A bizottságok az Elnökség határozatai és az ügyrendben foglaltak szerint látják el munkájukat.
5. A bizottságok vezetői képviselik szakterületüket az elnökségi üléseken, ha arra meghívást kapnak.
6. A bizottságok vezetői részére megbízólevelet az elnök állít ki.
Fegyelmi Bizottság
28.§
1. A Szakszövetség fegyelmi bizottsága feladatkörében nem utasítható, döntését befolyástól mentesen a jogszabályok, az alapszabály, a Taekwondo etikai szabályai alapján hozza meg.
2. A Szakszövetség fegyelmi eljárást folytathat le azzal a taggal szemben, amely a szövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi, tagsági viszonyból eredő kötelezettségeit nem teljesíti, megszegi, hatáskörét túllépi.
3. Azzal a taggal szemben, amely tagdíjfizetési kötelezettségét az alapszabályban foglalt határidőre nem teljesíti és azt, felszólításra sem rendezi, fegyelmi eljárást kell lefolytatni.
4. A Szakszövetség fegyelmi eljárást folytathat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség dopping-, verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási-, illetve egyéb (pl. etikai kódex) szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi.
5. A fegyelmi eljárás lefolytatásának, továbbá a fegyelmi bizottság működésének szabályait, a Szakszövetség fegyelmi szabályzata tartalmazza.
XII.
A Szakszövetség gazdálkodása és vagyona
29.§
1. A Szakszövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.
2. A Szakszövetség működéséhez szükséges bevételei:
- a. központi költségvetésből, önkormányzattól, köztestülettől, közalapítványtól vagy más adományozótól, közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, adomány,
- b. a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
- c. az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó. ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel (pl. rendezvények bevételei, TV közvetítések jogdíjai, reklám tevékenységből származó bevételek),
- d. a Szakszövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel ,
- e. tagsági díjak,
- f. egyéb más jogszabályokban meghatározott bevétel,
- g, gazdasági és vállalkozási tevékenységből, kereskedelmi jogai értékesítéséből származó bevételek, valamint
- h. egyéb bevételek.
3. A Szakszövetség költségei
- a. a közhasznú tevékenység érdekében felmerülő közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
- b. az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
- c. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), valamint
- d. a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások kiadások) amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
4. A Szakszövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében azokat nem veszélyeztetve végez.
5. A Szakszövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
6. A Szakszövetség vagyona:
- a. készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg),
- b. készpénzre szóló követelés,
- c. értékpapír,
- d. ingó- és ingatlan vagyon.
7. A Szakszövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hiteltörlesztésre nem használhatja fel.
8. A Szakszövetség cél szerinti tevékenységéből illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítve kell nyilvántartani;
9. A Szakszövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szakszövetség tagjai a Szakszövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek.
10. A Szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyon mértékét.
11. Ha a Szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti tárgyévi eredménye egymást követő két évben negatív, vagy a kötelezettségei ötven százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját vagyonának összegét, az ügyész kérésére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti a Szakszövetség Elnökségének és főtitkárának tevékenységét, és a Szakszövetség élére felügyelő biztost rendelhet ki.
12. A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve a kártérítési felelősség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek működéséből származó bevételek is.
13. A Szakszövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szakszövetség ügyrendje (SZMSZ) határozza meg.
XIII.
A Szakszövetség megszűnése
30.§
1. A Szakszövetség megszűnik:
- a. feloszlásának a Közgyűlés által történő kimondásával,
- b. más Szakszövetséggel, vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével,
- c. felügyeleti szervek által történő feloszlatásával,
- d. megszűnésének megállapításával.
2. Ha a Szakszövetség feloszlással való megszűnése esetén az Alapszabály a fennmaradó vagyonról nem rendelkezik, erről a Közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatában.
3. A szakszövetség feloszlatása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a MOB rendelkezésére kell bocsátani és azt az adott sportág utánpótlás-nevelési programjainak támogatására kell fordítani.
XIV.
Záró rendelkezések
31.§
1. Az Alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni, amely szabályzat nem állhat ellentétben az Alapszabállyal.
2. A Szakszövetség Alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szakszövetség Elnöksége jogosult.
3. Az Elnökség állásfoglalása a Szakszövetség valamennyi tagjára, illetőleg szervére kötelező.
Ezt az Alapszabályt a Magyar Taekwondo Szakszövetség a 2012. április 14.-én megtartott Közgyűlésen elfogadta.
![[Valid RSS]](images/icon_valid_rss.png "Validate my RSS feed"){kind=icon}